2015. okt 06.

Sírjak, vagy nevessek?

írta: G.Q.
Sírjak, vagy nevessek?

  1. Elromlott a laptopom. A fenébe...

  Áá, én biztosan nem viszem kínai szervízbe, ott lemásolnak mindent róla. Na jó, csak elviszem.   -Csinálunk adatmentést. Mutasd meg, mik a legfontosabbak.

-Oké. Juhhú! Nincs nagy veszteség. (Fejben már a külső adathordozóval gyaloglom hazafelé)

-Gyere vissza délután, addigra kész lesznek az adatok, és teszünk új Windowst is rá.

-Hm.. Na jó, oké, ha nem lehet máshogy. Eredetit?

-Persze.

  1. Hamis windows, csak nem működik a gép. Mínusz 700 yuan.

  Jaj mit tegyek. Belen ismerőse megjavítja ingyen. Jó lesz úgy is, csak működjön. Boldogság.

  1. Linux Ubuntu a gépen.

  Jó ez, szép legalább,csak éppen nem értek hozzá. Ingyen memória kártya.

  1. A munkahelyen a főnök elégedetlenkedik. ...
Tovább Szólj hozzá

2015. sze 15.

3 város, 3 otthon

írta: G.Q.
3 város, 3 otthon

Ha valaki nemzetközi életet él, elkerülhetetlen, hogy rövidebb hosszabb ideig egy egy helyet otthonának tekintsen. Én már 3 városra mondhatom -  Kecskemét mellett -  , hogy amikor ezekre a helyekre utazom, valamiképpen hazatérek. Minden újabb hellyel formálódik a személyiségünk, és nem egyszer fordul elő az, hogy a sok „otthonban” máshogyan viselkedünk, más tulajdonságaink kerülnek előtérbe, amikor ott tartózkodunk. Eddig azt hittem, hogy van egy sanghaji életformám, és egy magyarországi. Ezt a gondolatomat cáfolta meg a hétvégi sanghaji utazás, amikor rájöttem, hogy még a kínai otthonok sem ugyanolyanok.

Sanghaj az a város, ahol a legszabadabb lehetek. Ott igazi diákként éltem a mindennapokat, az egyetemi dolgok végeztével a ...

Tovább Szólj hozzá

2015. aug 31.

Első napok Pekingben

írta: G.Q.
Első napok Pekingben

Pénteken eljött a várva várt nap. Megkaptam az új tartózkodási engedélyem, és Peking felé vettem az irányt.

Este értem Belenhez, de az már felért a megváltással. A hatalmas bőröndöm, hátizsákom, kézitáskám teli pakoltam amennyire csak tudtam, alig bírtam a végén közlekedni. Belennél a hatodikra felcipekedni egészen pontosan negyed órába telt, mert itt már csak lépcsőről lépcsőre tudtam haladni. Nagyon megörültünk egymásnak, egészen hajnali kettőig csak beszéltünk, beszéltünk, beszéltünk, kivel mi történt az elmúlt időszakban. Közben észre sem vettük, hogy több mint tíz km-t sétáltunk a városban, annyira sok sztorink volt midkettőnknek. Jó volt körülnézni kicsit Pekingben, a lakás, ahol most vagyunk úgyis tiszta ...

Tovább Szólj hozzá

2015. aug 23.

Élménybeszámoló befejező része: Guilin, Longji, Yangshuo

írta: G.Q.
Élménybeszámoló befejező része: Guilin, Longji, Yangshuo

Miután Getuból visszakeveredtünk Guiyangba, Guilinbe már gyorsvonatra szóló jegyet vettünk. Én többször utaztam már vele, így nem számított nagy újdonságnak, de a fiúknak annál inkább. Sajnos nem mentünk egyszer sem 350-nel, hiába vártuk, de így is nagy élmény volt. (Amikor éppen nem jobbra-balra dőlve aludtunk mindannyian) Getuban az egyik amerikai mászó páros már figyelmeztetett minket, hogy Guilin-Yangshuo környékén még melegebb van, még párásabb az idő (40 fok körül, 70-80% pára), azonban mikor leszálltunk a vonatról, még ennek ellenére is meglepett minket az, ami fogadott. Kemény szauna időjárás, magas páratartalom, máris hiányzott a getu-i száraz meleg. Nem sok időt töltöttünk Guilinben, érkezésünk estéjén volt csak ...

Tovább Szólj hozzá

2015. aug 21.

Egyszer fenn, egyszer lenn

írta: G.Q.
Egyszer fenn, egyszer lenn

A túránk végéről szóló élménybeszámolót megelőzően a mai bejegyzést a héten bekövetkezett VPN hiány ihlette. Lassan több, mint egy hete, hogy a két napos utazást követően visszatértem Songjiangba. Nagyon furcsa érzés volt, tulajdonképpen minden visszatérés más és más. Egyszer várnak a régi barátok, egyszer csak az üres épület fogad, egyszer alig várom a visszatérést, egyszer annál nehezebben megy. Ha leszámítjuk a tavalyi rövid kihagyásom, bizony ez már a negyedik megkezdett tanévem majd tízezer km-re otthonról. Mindnek megvolt a saját jellegzetessége, a felejthetetlen élmények, a mélypontok, a boldog pillanatok. Ami közös volt bennük, hogy minden alkalommal, amíg el nem kezdtem azt a rutint, ami a végéig tartott elég nehezen ...

Tovább Szólj hozzá

2015. aug 07.

Élménybeszámoló IV. rész: Getu National Park

írta: G.Q.
Élménybeszámoló IV. rész:  Getu National Park

Ahogyan arra az előző bejegyzésben is utaltam, az utazások közül a Getuba történő eljutástól tartottam a legjobban. A kínai kemény üléses vonatozásban számomra a prímet addig egy 2012-es Sanghaj-Guangzhou út vitte, ami „csupán” 16 órát ölelt fel. Az idei Huangshan-Guiyang táv 23 óra volt, de számolni kellett a hajnali érkezés után még egy 3 órás újabb vonatozással Ziyunbe. Mivel Huangshan is adott egy löket Kína-sokkot a fiúknak, kíváncsian vártam, hogy miként veszik az újabb próbát. Először a fekvő jegyeket akartuk megvenni, de később már úgy gondoltuk, hogy spóroljunk, amúgy is kemények vagyunk, inkább üljük végig az utat. Tudni kell, hogy a kemény üléses utazási mód azt jelenti, hogy egy vagonban az ülések (amiket se ...

Tovább Szólj hozzá

2015. aug 02.

Élménybeszámoló III. rész: Huangshan

írta: G.Q.
Élménybeszámoló III. rész: Huangshan

Huangshanról legtöbbünknek elsőként maga a Sárga-hegy, mint Kína egyik szent hegyének egyike jut eszünkbe. Én is így voltam ezzel, nem is gondoltam, hogy a mellette terülő kis város Huangshan City is mennyire érdekes, azt pedig végképp nem, hogy az Anhuj tartományban fekvő területen több mint 70 hegycsúcs található, melyek 1200 négyzetkilométernyi területet ölelnek fel. Képzeletemben leginkább csak egy magas hegy jelent meg, amire fel lehet mászni. 11805860_10204295947629537_1950796383_n.jpg

Ami külön érdekesség, hogy régen itt készítették a Sárga császár (Huang-ti) életelixírjét, a területet mára pedig a világörökség részévé nyilvánították. Évente rengeteg turista (többségük kínai) keresi fel a helyet, zarándokbotjukkal lassan felfelé gyalogolnak, miközben ...

Tovább Szólj hozzá

2015. júl 29.

Élménybeszámoló II. rész: Lion's Head Rock

írta: G.Q.
Élménybeszámoló II. rész: Lion's Head Rock

Miután késő délután Li kitett minket a Lion’s Head Rock mellett elhaladó szerpentines útszakasz azon pontján, ahonnan elméletileg egy hosszú felmenet után a szikla beszállásához érkeztünk volna, jókedvűen elbúcsúztunk tőle azzal az ígérettel, hogy a megbeszélt napon ugyanott fog majd minket várni. Felkaptuk a hatalmas hátizsákokat, és gyors tempóban elindultunk a bambuszerdő egyik felfelé vezető csapásán, hogy alkonyat előtt felérjünk a sziklához. Álmomban sem gondoltam volna, hogy a fölénk tornyosuló falig olyan hosszú a feljárat, hogy egy idő után már csak végtelen hosszúnak érzékelt tyúklépésben haladáshoz fogja az erőmből futni. Az út meredek volt, és engem egyfolytában visszahúzott a túrazsák, aminek olyan rossz ...

Tovább Szólj hozzá

2015. júl 26.

Élménybeszámoló I. rész: Sanghaj-Hangzhou

írta: G.Q.
Élménybeszámoló I. rész: Sanghaj-Hangzhou

Miután a kibicsaklott bokámat olyan rekord gyorsaságú rehabilitációnak vetettem alá (tornáztattam meleg vízben, hideg vízben, tigris tapasz minden oldalról, nyugati gyógyszerek, kínai módszerek, csontkovács) és utána kellő mértékben a kínai mászó mester segítségével visszaerősítettem, készen álltam a május-júniusra tervezett nagy mászó kalandra. A felkészülési időszakban velem izgult otthonról Zsolti, Martin és Nándi is, miközben ők már javában Kína lázban égtek. Útlevélkészítés, vízumigénylés, hiányzó holmik beszerzése, tanácskozás, hogy ki milyen vasat, mászó eszközt hoz, oltások. Közben én Kínában megrendeltem a hiányzó kellékeket: polifoamokat, gázpalackokat, ziát, sátrakat. Szinte napi gyakorisággal jártam ...

Tovább Szólj hozzá

2015. ápr 03.

Kórházi kalandok

írta: G.Q.
Kórházi kalandok

Történt az, hogy mihelyt ideért a tavasz, megszületett a májusi nagy mászó túra terve, és a felkészülés érdekében megvettem a korlátlan mászó termi belépőm, beütött a krach: egy véletlen következtében jól kibicsaklott a bokám. Lassan már két hete történt az eset, azonban még mindig kénytelen vagyok a szobámban ücsörögve várni, és remélni a mihamarabbi gyógyulást. Komolyan mondom, a lehető legrosszabbkor jött mindez.

Az eset a városban történt, így azok után, hogy még megpróbáltam vele sétálgatni, (és rájöttem, hogy nem fog menni), még másfél óráig tartott taxival hazajutni, hogy össze tudjam szedni az ösztöndíjas-biztosítási papírjaim (amire végül semmi szükség nem volt, mert ugyanúgy fizetni kellett ...

Tovább Szólj hozzá

2015. már 18.

Két keréken Peking körül

írta: G.Q.
Két keréken Peking körül

Az időszerű mehetnékemnek eleget téve úgy döntöttem, hogy elfogadom Belen meghívását, és elmegyek Pekingbe a hétvégére. Nagyon vártam a kirándulást, hiszen eddig csak egyszer, úgy két éve jártam arrafelé, amikor a Hanyu Qiao nyelvi verseny keretében vittek bennünket a Nagy Falhoz. Mást akkor nem is láttam a városból.

Az első tennivalót a vonatjegyek megvétele jelentette. Azt hittem, hogy majd sorban kell állnom pár nappal az utazás előtt a vonatállomáson, vagy valahogy interneten megvenni őket, de aztán rájöttem, hogy mindezt a kiváló wechat (weixin) alkalmazáson keresztül is el tudom intézni. Lassan kínai leszek, a külföldi nem veszi weixinen a dolgait... Három választási lehetőségem volt, vagy olcsón utazni lassú vonattal, ami ...

Tovább Szólj hozzá

2015. már 09.

Ismét a régi kerékvágásban

írta: G.Q.
Ismét a régi kerékvágásban

Az ünnepeknek vége, az élet visszatért mind a városba, mind Songjiangba. Ugyan ezt az utóbbiban nem igazán lehet észrevenni, de legalább a sulis kisboltok nyitva vannak, a menza üzemel (amit a mai nap után az egyik leghigiénikusabb helynek fogok titulálni, hiszen a kedvenc éttermemben, fényes nappal, amikor még teli is volt emberrel, egyszercsak arra lettem figyelmes, hogy a szemben levő asztalon egy patkány szaladgált. Undorítóóóó volt, el is dobtam a pálcikám, de miután kifinnyáskodtam magam, folytattuk az ebédet, hiszen csak én láttam a jószágot... hát igen, jól megnőtt az undorküszöböm.)

A kedvencek:
dsc_0013.jpgdsc_0010.jpg

Az aiyik is visszatértek a jó szokásukhoz, mely szerint takarításra hivatkozva heti háromszor kora reggel felébresztenek, és ...

Tovább Szólj hozzá

2015. feb 24.

Kirándulás erre is, arra is

írta: G.Q.
Kirándulás erre is, arra is

Sokan vagyunk úgy, hogy hiába van időnk, de ha nincs társaságunk, akkor kedvünk sincs kimozdulni. Ki szeretnénk próbálni valamit, de azon aggódva, hogy vajon ki fog velünk tartani, mégsem tesszük. Egyedül nem megyünk új helyekre, nem teszünk kísérletet új hobbira, vagy a régit nem folytatjuk olyan kedvvel, ha éppen nem akad partner hozzá. Ne legyen így! Bevallom, hogy a közelmúltig jómagam is ebbe a csoportba tartoztam. Mindig azt hangoztattam, hogy én nem szeretek egyedül kirándulni, utazni, mert akkor ugyan kivel osztom meg az élményt? Az igaz, hogyha egyedül vágunk bele valamibe tényleg nem tudjuk azt senkivel sem megosztani, de ezen túl kell lépni, és arra kell gondolni, hogy ezek mind minket gazdagítanak, tesznek többé.

Hányszor várjuk, ...

Tovább Szólj hozzá

2015. feb 19.

Régi hely, új kihívások, új kalandok, új élet

írta: G.Q.
Régi hely, új kihívások, új kalandok, új élet

Megérkeztem Sanghajba, vissza Songjiangba, a koliba!

A repülés első szakasza (Emirates Budapest - Dubai) kb 6 órát vett igénybe. Mint minden indulás előtt, az online check-innél kiválasztottam a kedvenc székem, (konyha vagy mosdó előtti négyes sor széle) és abban reménykedtem, hogy senki nem ül mellém. Ez már egy párszor bejött, és most is így lett volna, ha egy repüléstől félő izgága indiai nem ült volna mellém. Már a reptéren szóba elegyedtünk, én azt hittem beszálláskor le is tudtuk a csevegést. Erre mihelyt elfoglaltuk a helyünket már nagyban integetett, hogy ő megkérdezte a személyzetet, akik azt mondták lesznek üres helyek a gépen, így tudunk egymás mellé ülni. Gondoltam magamban, hogy még csak az kéne. Nem mintha bármi ...

Tovább Szólj hozzá

2015. feb 09.

VISSZATÉRÉS

írta: G.Q.
VISSZATÉRÉS

Jelentem, vége a posztmentes időszaknak!

A hozzám közel állók ismerik az elmúlt hónapok történéseit, melyet egy szappanopera író is megirigyelhetett volna. Akik viszont nem, örülhetnek, hogy kimaradtak belőle, így ezt a részt nem is részletezem. Ehelyett viszont pár olyan gondolatot osztok meg veletek, melyek talán mindannyiunk számára motiválóak lehetnek, esetleg rávilágíthatnak arra, hogy akármilyen sorsot formáló, megszokott életvitelt felborító dolog történik velünk, olyan nincs, hogy előbb utóbb ne rendeződjön minden az elrendelt helyére.

A legfontosabb az, hogy mi hogyan állunk az élet próbatételeihez. Lent tudjuk-e azt hagyni, amit nincs erőnk felemelni? Lépni, amikor lépni kell. Döntéseket hozni. Változtatni.

Hogy a ...

Tovább Szólj hozzá

2014. sze 13.

Költözés

írta: G.Q.
Költözés

Eltelt egy újabb hét, melynek a legizgalmasabb része a költözés volt az új kolinkba. Megérkezésünk után, mint ahogyan arról az előző bejegyzésben írtam, egy ideiglenes szobában szállásoltak el minket, azzal az ígérettel, hogy két héten belül átköltözhetünk az új helyre újabb külföldivel egyetemben. (Még egyet sem láttam).

Mindenki izgatottan, vegyes érzelmekkel várta a nagy napot, hiszen hallottunk jót, és rosszat is a koliról. Elsősorban azt, hogy a gyors építés miatt nem jutott elegendő idő arra, hogy megvárják az új-zélandi alapanyagokat, így kínaival lett befejezve az épület. Ennek következtében a beköltözött kínai diákok nagy része az első héten már kórházba is került valamiféle allergia miatt. Nos, mivel ez ...

Tovább Szólj hozzá

2014. sze 02.

A megérkezés nehézségei, avagy ezennel könnyebbségei?

írta: G.Q.
A megérkezés nehézségei, avagy ezennel könnyebbségei?

Koordináta: Sanghaj, Songjiang, Shanghai International Studies University

Visszatérés: Teljesítve!

Kezdeti nehézségek fokozata: 8/10

Azok teljesítésének könnyedsége: 10/10

Kihívások száma: Rengeteg!

Készen állok?: Teljes mértékben!

                                          

A Kínába való visszatérés sosem zökkenőmentes. Akármilyen rendezetten hagyjuk hátra dolgainkat, akármennyire felkészülten érkezünk, Kína mindig tartogat valami újdonságot, akadályt. Azt, hogy hogyan győzzük le ezeket, csakis rajtunk múlik. Bevallom, én eddig mindig nagyon nehezen vettem őket, gyorsan ideges lettem érkezések után, ha nem úgy alakultak a dolgok, ahogyan én azokat szerettem volna, továbbá ...

Tovább Szólj hozzá

2014. máj 15.

Komolyra fordítva a szót, avagy 学习很忙

írta: G.Q.
Komolyra fordítva a szót, avagy 学习很忙

Mivel ebben a szemeszterben még nem írtam olyan bejegyzést, amely az egyetemi órák világát mutatja be, így ma ezé lesz a főszerep. Hogy milyen is a nemzetközi kapcsolatok mesterszak második féléve? Hát, nem könnyebb az elsőnél.

Új tanárok elvárásainak, új követelményeknek kellett megfelelni e pár hónap folyamán, ami néha jobban, néha nehézkesebben ment. Általánosságban azt vettem észre, hogy az oktatók már egyáltalán nem adnak könnyebbséget arra való tekintettel, hogy nem kínaiként nem olyan egyszerű a mesterszak elvégzése. Az első félévben minden szereplésnél meglepődtek, mert nem gondolták, hogy mi is teljesíteni tudjuk a valós követelményeket. Immáron nincsen sem meglepettség, sem ámulás, könnyítés meg végképp ...

Tovább Szólj hozzá

2014. máj 01.

Gondolatok a távolból

írta: G.Q.
Gondolatok a távolból

„Az esti csöndben, mikor az ember csak a homályos ablakot látja, mely mögött lassan-lassan álomba merül a természet, a külső világ, mikor csak idegen kutyák rekedt ugatását és idegenek harmonikájának gyönge nyöszörgését hallja, nehéz másra gondolnia, mint távoli, meghitt fészkére. Aki már volt zarándokúton, akit a szükség, a kényszer vagy a sors szeszélye elszakított otthonától, övéitől, az tudja, milyen hosszú és fárasztó szokott lenni a csöndes az est idegen tájakon.”

Anton Pavlovics Csehov

Az elmúlt hetek esős mivoltának (amit a hátam közepére sem kívánok általában), valamint a növekvő egyedül töltött időszakok számának köszönhetően egészen belemerültem a filozofálgatásba. A hazájuktól távol levő ...

Tovább Szólj hozzá

2014. ápr 13.

Élmények Hong Kongból

írta: G.Q.
Élmények Hong Kongból

A havi spontaneitásomnak hódolva egyik napról a másikra elhatároztam, hogy beadom a derekam, és elfogadom Csabi és Dóri invitálását: elmegyek Hong Kongba meglátogatni őket. Gyorsan meg is vettem a repülőjegyet és útra kerekedtem. Mit ne mondjak, megérte! :) Nagyon jól éreztem magam, és biztosan kijelenthetem, hogy Hong Kong az „erősen ajánlott” kategóriába került az utazási javaslataim között.

Nos, kezdem az elején. A reptérre menet folyamatosan úgy tűnt, hogy a metró előre helyett visszafelé halad, így garantáltan lekésem a gépet, és végül nem megyek sehová. A variált jegy miatt az érkezés után egy pillanatig pedig azt hittem, hogy rossz reptérre mentem. Ráadásul beteg voltam, lázas. (Dóri szólt is előre, hogy kerüljem majd ...

Tovább Szólj hozzá

2014. ápr 06.

Sanghaj a város...

írta: G.Q.
Sanghaj a város...

Sanghaj a város:

- ahol a Tescoban akciósan lehet kígyót venni vacsorára/ebédre

- ahol az edzőteremben közös használatra szánt szemcseppek vannak kihelyezve

- ahol népszerű az orrfogyasztó masszírozó gép

- ahol a legnagyobb divatját éli a szilikonos fenékemelő farmer

- ahol nem néznek furán, ha dínónak öltözve megy az ember rizst venni

- ahol még akkor sem néznek furán, ha dínóként megmorogja az ember a járókelőket

- ahol még szóba sem jöhet, hogy furán nézzenek, ha dínóként támadást imitál az ember a rizses bódé finomságai felé

-  ahol természetes, hogy pókemberes sapkában száguldozzon valaki a bicajon

- ahol olcsóbb a kóla, mint a víz

- ahol még akkor is elütne az autós, ha világító ...

Tovább Szólj hozzá

2014. már 01.

START START START

írta: G.Q.
START START START

Ahogy általában, mint minden újrakezdés, a mostani is bonyodalmakkal teli volt. Annyi különbséggel, hogy ezennel semmi sem ért váratlanul. Már nem kell újra megszokni azt, hogy az ügyek elintézése nem megy egy karikacsapásra, hogy néha az emberek különböző felfogása miatt nem kapjuk meg azt, amit szeretnénk. Kína nem változott az otthon töltött idő alatt, de bármilyen is, azért élvezem furcsaságát.

A szobamizériában nem kellett csalódnom, kapásból két szobatárssal is gazdagodtam a múlt héten Lidia, a szibériai sérült, és Fumie a japán lány személyében. (A koreai kiköltözött végül) Nem örültem az új helyzetnek, de szerintem egyikőnk sem. Három különböző életstílus, három különböző időbeosztás. Végül, a volt ...

Tovább Szólj hozzá

2014. feb 16.

2.felvonás

írta: G.Q.
2.felvonás

Nem mondanám, hogy igazi örömmel töltött el az, hogy vissza kellett tértem Sanghajba megkezdeni a második felvonását az évnek.

Késő este érkeztem meg, így végül annyi előzőleges reptéri várakozás után úgy döntöttem, hogy sebaj, fogok egy taxit, majd visszaspórolom az árát. Mikor ideértem a sulihoz, teljes sötétség fogadott, sehol nem égett semmi, a porta üresen tátongott, a szobában pedig a dermesztő hideg mellett éktelen piszokság fogadott. Tisztára „ki aludt az ágyacskámban, ki evett a tányéromból?” Hófehérke sztori. A holmim szerencsére maradéktalanul megvolt, legalábbis eddig nem vettem észre, hogy bármi hiányozna. Aznap este nem egyszer újra megfordult az ismerős gondolat a fejemben, hogy te jó ég, mi a csudát keresek ...

Tovább Szólj hozzá

2014. jan 08.

Még 7 nap!!!!!!!

írta: G.Q.
Még 7 nap!!!!!!!

7 nap múlva bizony otthon vagyok, alig várom!!! Viszont minél közelebb vagyok a dátumhoz, annál jobban lassabban telik az idő. 

Milyen is az utolsó hét Songjiangban? Egész nap félévi beadandókat írok, (most éppen cikket, ami várhatóan meg is fog jelenni még januárban) néha elugrom tanítani, vagy éppen vizsgázni. Semmi újdonság, nap nap után jön....Bár a jövő szerda jönne már!

Apropó vizsgák: fogalmam sincs, hogy hogyan és miképpen tudom meg majd az eredményeket, és hogy ha valakinek valami nem sikerült, annak mi a következménye. Eddig csak a kínai, mint idegen nyelv eredményét tudom, mert azt nem volt nehéz kideríteni. Írtam weixinen (wechat) a tanárnak, és már küldte is azt. Vizsga után úgy éreztem, hogy alig lesz ez 40%, ...

Tovább Szólj hozzá

2014. jan 02.

Ünnepek Sanghajban

írta: G.Q.
Ünnepek Sanghajban

Karácsony:

Kínában a Karácsonynak azon kívül, hogy egy este jót lehet szórakozni és jelentés nélküli karácsonyfát venni, nem tulajdonítanak nagy szerepet. Az ország lakosságának többsége ateista, így ezért ez érthető is. Ami nekünk a legfontosabb, legmeghittebb ünnepet jelenti az évben, az számukra az őszközép ünnep, amiről már korábban írtam.

A nyugati hatásnak köszönhetően ennek ellenére sokan tartanak álkarácsonyt, ami nekem továbbra is nagyon fura, értelmét sem nagyon látom.  Az egyik osztálytársam meg is jegyezte, hogy milyen elkeserítő az, hogy mostanában egy tulajdonképpen jelentés nélküli ünnepnek nagyobb felhajtást csapnak, mint a saját, tradicionális eseményeinek.

Mindebből kifolyólag, vagyis hogy nem ...

Tovább Szólj hozzá